Trend a lelke - Hvg Online

2007. november 21.

Az évi 60 milliárdosra becsült, évek óta stagnáló hazai irodabútor-piac résztvevői kénytelenek alkalmazkodni az új irányzatokhoz: a szűkült terekhez és a kisebb luxushoz

A Magyarországon működő bő tucatnyi irodabútor-gyártó közel 10 százalékkal részesedik a 134 milliárd forintos teljes hazai bútorgyártásból – derül ki a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség (MBFSZ) adataiból. A piacon azonban nemcsak az ő termékeik forognak. A tavaly mintegy 60 milliárd forintos irodabútor-értékesítés nagyobb hányadát az importtermékek adták – mondta a HVG-nek Hidas Mátyás MBFSZ-elnök, aki az irodai, színházi székeket és más, “hivatalos” helyekre való ülőalkalmatosságokat gyártó Stulwerk Kft. ügyvezetőjeként maga is résztvevője a piacnak.

A “tőkeerőtlen” vevők – jobbára a mikro- és kisvállalkozások – elsősorban a diszkontokban vásárolnak. Ezt a piacot az irodaszerek forgalmazásával tavaly közel 7 milliárd forintos forgalmat elért, amerikai tulajdonú Office Depot Magyarország Kft. vezeti, de az RS Bútor Zrt., valamint az Ikea Lakberendezési Kft. is beszállt a versenybe. Saját bevallása – és árukínálata – alapján közülük csak az RS ragaszkodik a magyar gyártású termékekhez, legfőbb beszállítója például a nemesnádudvari Délity Bútor Zrt. A másik két cégnél nem ritkák a távol-keleti áruk – például bőrből készült főnöki forgófotel 19 ezer forintért. A nemzetközi bútorpiac alsó szegmensében drasztikusan erősödő, a vészmadarak szerint már az alsó középkategóriában is számottevő részesedést szerzett kínai dömpingáru az irodabútorosok szerint csak a raktáráruházi kínálatra lehet hatással. Ott, ahol egy – íróasztalból, a hozzá tartozó irattároló konténerekből és egy székből álló – munkahely összeállítását 100 ezer forint alatt is meg lehet úszni.

A nívósabb portékák piacán még nem ütötte fel a fejét a Kína-fóbia. “E szegmensben a gyártók nem raktárra, hanem megrendelésre dolgoznak, és a forgalmazók sem a felhalmozott készletek alapján kínálják portékájukat” – magyarázza Hidas. A vevők általában mintadarabok alapján, sokszor egyedi módosításokat kérve vásárolják meg a – munkahelyenként 200 ezer forintnál kezdődő – kollekciókat.

Masznik Ferenc, a javarészt olasz és amerikai portékák forgalmazásával tavaly közel félmilliárd forintos árbevételt produkált Office Line Kft. ügyvezetője szerint az idetelepült külföldi vállalatok többsége, arculati és finanszírozási okokból, az anyacég elvárásainak megfelelően “öltözködik”: ugyanazzal a bútorral rendezi be a szegedi vagy pécsi kirendeltséget, mint a münchenit és a londonit. Ha viszont nincs központi verdikt, a magyarországi cégek megversenyeztetik a forgalmazókat. A licitnél az ár is szempont, de egyre fontosabb a design. A versenyeztető megrendelőknél nem számít drágának, ha 300 ezer forintba kerül a szék-asztal-szekrény hármas, ha pedig valaki egy nevesebb márkával óhajtja berendezni a székhelyét, akár 1 milliót is elkölthet munkahelyenként.

“Az irodabútornál a designtermék mást jelent, mint a lakossági piacon, de a minimál stílusra jellemző geometrikus formák tagadhatatlanul divatosak, ahogy a krómozott fémlábak, illetve a fehérített tölgy vagy a sötétbarna úgynevezett wengeszín is” – kezd bele a trend felvázolásába Kovács Attila, a Philip Morristól a Renault Hungárián át a Citibankig több tucat nagy cég irodai enteriőrjét megtervező DVM Design Kft. ügyvezető igazgatója. A funkció ugyanakkor előbbre való: még a legtrendibb termékeknél is lényegi kérdés, hogy a vezetékeknek legyen helyük az íróasztal szerkezeti elemeiben, vagy hogy a bútor alkalmazkodjon az elmúlt tíz évben világtrenddé vált “nyitott tér” munkaszervezési ideológiához. “Az 1990-es évek közepén a vezetői irodáknak hatalmat, gazdagságot, de legalábbis presztízst kellett sugározniuk. Ma már csak a csúcsvezetőknek dukál saját helyiség, de berendezésében azt is legfeljebb a lazább tárgyalásra is alkalmas ülőgarnitúra különbözteti meg a többiekétől” – foglalja össze a változásokat Masznik. A mai irodák jellemzően egyterűek (lásd Irodai térmértan című írásunkat), a munkahelyeket legfeljebb paravánok választják el egymástól, és a középvezetők együtt ülnek a mezei munkatársakkal.

Az irodabútor-gyártó multik ma már szinte mind jelen vannak Magyarországon. Az amerikai Steelcase termékeivel rendezte be főhadiszállását például a Sanoma lapkiadó vagy a CIB és az MKB, de az egyik legnagyobb olasz cég, a Comfort felvásárlásával Európában is az élbolyba került, ugyancsak újvilági Haworth, valamint az exkluzív fémszerkezeteiről ismert Herman Miller márkák is jelen vannak, sőt a jenki presztízsmárka, a Teknion bútoraival berendezett hivatalt is találni már Budapesten. A skandináv designt képviselő, a Művészetek Palotáját is bebútorozó svéd Kinnarps, az E.On pesti rezidenciáját kialakító osztrák Bene, illetve a Svoboda szintén erre a fizetőképes rétegre utaznak.

Nagy piaci falatot jelentenek a központosított állami közbeszerzések. Itt szinte kizárólag a magyar bútorgyártók képviseltetik magukat. Tavaly novemberben például a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság 11 céggel kötött keretmegállapodást 4 milliárd forint értékben. A legnagyobb megrendeléshez a Fotex-csoporthoz tartozó, évek óta közel 2 milliárdos forgalmat elérő Balaton Bútorgyárból, az 1,5 milliárdos árbevételű Samas Hungária Kft.-ből (korábban Falco-Sopron), a 2,5 milliárdos Garzon Bútor Zrt.-ből, a 700 milliós Mezőkövesdi Bútoripari Kft.-ből, valamint az Impala Bútorkereskedő Kft.-ből álló konzorcium jutott. A megállapodás szerint közel ezer, a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezet rendelhet tőlük 2009-ig. S bár a kormányzati főbeszerző a nagy mennyiségre hivatkozva akár 20 százalékos kedvezményt is kaphat a közszolgák egyenként 200-300 ezer forintba kerülő munkahelyeire, az udvari beszállítóknak még így is megéri, mert nem a nyílt piacon kell harcba szállniuk a Magyarországon közel egy évtizede jelen lévő multikkal.

“Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az irodabútor-piac a választások előtti években megnövekedő közbeszerzések, valamint a nagyobb irodaberuházások idején fut fel, költözéskor ugyanis a cégek ritkán viszik magukkal a berendezést. Jövőre így ismét növekedést remélünk az évek óta tartó stagnálás helyett” – mondta a bútorszövetség elnöke. Az idén 40 ezer négyzetméternyi, jövőre pedig még egyszer ennyi új irodát adnak át Magyarországon – derül ki a Jones Lang LaSalle nemzetközi ingatlan-tanácsadó elemzéséből. Az új trend szerint ugyanakkor ez nem feltétlenül jelent több megrendelést. Manapság ugyanis a cégek többsége – a magas irodabérleti díjak okán – a hellyel is spórol. A HVG által megkérdezett dílerek arról számoltak be, hogy pár évvel ezelőtt a másfélszer másfél méteres sarokasztalok voltak a kelendőek, ma viszont a feleekkora – és feleannyiba kerülő – hagyományos irodai asztal a sláger.

forrás: http://m.hvg.hu/hvgfriss/2007.47/200747HVGFriss135