Kényeztető zöld- Hvg Online

A bútoroktól a hűtési-fűtési rendszerekig minden a környezettudatosságot szolgálja a legújabb irodaépítészeti trendben, amelyhez most egy bankszékház is igazodik.
Puritánnak, visszafogottnak tűnik a Művészetek Palotája masszív tömbjének és a – köznyelvben Duna-parti varródoboznak is nevezett – Nemzeti Színháznak a szomszédságában nemrég átadott bankszékház. Az egy nyolc- és egy hétszintes épületből álló, a folyópartot a Soroksári útról is láttatni engedő, nyitott passzázsú, üvegfallal keretezett átriumú irodakomplexum a külső formavilágában is igen egyszerű. „Befelé forduló, felhasználóbarát és környezettudatos építészeti koncepcióra törekedtünk” – mondja a terveket jegyző Szabó Tamás János, a Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervezője. A két épületből az egyiket birtokló, a másikat a kivitelező TriGránittól bérlő K&H bankcsoport menedzsmentje azt is kikötötte, hogy a kész együttes feleljen meg a fenntartható építészet, azon belül is a trenddiktáló amerikai LEED (Leadership in Energy & Environmental Design), a környezettudatos építészet egyik legismertebb minősítési rendszere követelményeinek.

Az 1998-ban indult, ma már világszerte elterjedt zöld építészeti mozgalom szigorúan önkéntes. A nem titkoltan marketingcélokat is szolgáló LEED-bizonyítványt a washingtoni nonprofit szervezet, az Amerikai Környezettudatos Építési Egyesület által kidolgozott bírálati rendszer alapján állítják ki. A tervezéstől az átadásig lépésről lépésre dokumentált pályázatokat az amerikai központban értékelik, és aszerint, hogy az építkezés, illetve az átépítés, továbbá az elkészült ingatlan mennyire zöld, besorolják minősített, ezüst, arany vagy platina kategóriába. E kritériumok alapján a lágymányosi Infopark E épülete ezüst fokozatú, akárcsak a beltere alapján a svéd Skanska ingatlanfejlesztő Népliget Centerben lévő irodája. A svéd cégnek a XIII. kerületi Kassák, Tüzér és Lőportár utca által határolt telken épülő Green House nevű komplexumát pedig a tervek alapján platina kategóriába sorolták.

„Fontos volt, hogy egykori iparterületen, rozsdaövezetben építettünk, és az is, hogy tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető a telek – sorolja a K&H székházberuházásának szempontjait a tervező –, előfeltétel volt, hogy az irodaház nem állhat ártérben, a vízparttól pedig legalább tizenöt méter távolságra kell legyen, nehogy az építéssel esetleg környezeti kárt okozzunk.” A megrendelő által megcélzott arany fokozathoz – amelyről a jövő év elején várható döntés – követelmény a fényszennyezés minimalizálása, a fölösleges díszkivilágítások elhagyása, valamint az épület naplemente utáni elsötétítése, ami a rolók lehúzásával megakadályozza, hogy a fény az épületből kiszüremkedjék. Ezenkívül még a megújuló energiák használata, a minél több nyitott tér, és helybéli kivitelezők alkalmazása is szerepel az arany fokozat elnyerésének feltételei között.

Tovább „zöldítette” az építkezést, hogy a felhasznált anyagokat legfeljebb 800 kilométeres távolságból szerezték be, és kerülniük kellett a nem újrahasznosítható matériákat. A legkorszerűbb energiatakarékos gépészeti megoldások pluszpontokat értek. „A hőmérséklet szabályozását hűtő-fűtő álmennyezet biztosítja, ami a légbefúvós légkondicionáló rendszereknél lényegesen jobb élettani hatású” – említi a belső tereket tervező Kulcsár Zoltán, aki szintén a Finta Stúdió építésze. A telek Duna-parti fekvése lehetővé tette, hogy fúrt kutakból, hőcserélők közbeiktatásával télen meleg, nyáron hideg vízzel lássák el a rendszert. Kútvíz temperálja a szellőzőkben áramló levegőt is, amelynek egyenletes minőségéről az átriumos belső terek és a nyitható ablakokon bejutó természetes légáramlatok is gondoskodnak. Az átriumok és a tetőterasz zöldfelületei, a homlokzatok mögött elhelyezett trópusi télikertek további klimatizáló eszközök – mindezekkel a 85 ezer négyzetméter alapterületű irodaépület energiaigénye 35-40 százalékkal kevesebb, mint egy ugyanekkora hagyományos épületé.

A beltéri dizájn és bútorozás is szempont egy zöld irodánál. „A pozdorjából és más újrahasznosított, illetve -hasznosítható anyagokból, környezetbarát ragasztókkal készült, az élvédők kivételével csomagolásmentesen, kamionkonténerekben szállított, összeszerelt székek, asztalok és szekrények német és olasz gyártmányúak” – vázolja a környezettudatosság mibenlétét Masznik Ferenc, az irodaház berendezéseit szállító Office Line Kft. ügyvezetője. A 2500 dolgozó kényelméről gondoskodó asztalok és ülőalkalmatosságok nem csupán az anyagukban feleltek meg a kritériumoknak, minimáldizájnjuk illeszkedik az épület építészeti koncepciójához.

Az amerikainál tíz évvel korábbi brit BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) a világ másik jelentős épületminősítési rendszere. Az Európában kedveltebb módszertan az új épületeket kategorizálja, irodákat, kórházakat, iskolákat, közösségi épületeket és börtönöket is. Magyarországon is akad BREEAM-ház: jó minősítést kapott a Könyves Kálmán körúton, a Népligettel szemben álló K3 irodaház, valamint a Liszt Ferenc repülőtér melletti The Quadrum üzletközpont. A napkollektorokkal, az esővíz újrahasznosításával, a fényérzékelős világításvezérléssel érték el ezt a fokozatot. Kiváló BREEAM-minősítése két készülő magyar beruházásnak van: a Váci úti Váci Greensnek és az egykorvolt honvédségi akadémia tömbjéből kialakított Officium irodaháznak.

forrás: http://m.hvg.hu/hvgfriss/2011.50/201150_kornyezetbarat_budapesti_irodahazak_kenyezt